Holo Játék


- Ez alatt a mindennapi életünket kellene értenem?

- Igen.

- Miért játék?

- Az élet eredetileg egy játék, mely elfelejtődött a valóságban.

- Miért?

- Erős a valóság illúziója, ezért az emberek túl komolyan veszik.

- Hogyan lehetne ezen változtatni?

- Ne vedd annyira komolyan önmagadat.

- Mi az, ami az embereket eltávolítja a játékosságtól?

- A félelem. 

- Mi a félelem gyökere?

- A halálfélelem. Bele is kezdtem a halálkutatásba és arra jutottam, hogy a magasabb dimenziók felől olyan, hogy halál nem létezik. Valószínűleg ez az egyik oka annak, hogy létezik a halálfélelem.

- Mert?

- Amiért te is szeretsz szimulátorban játszani és olyan élményeket megtapasztalni, amiket amúgy nem tudnál.

- Miért mondod azt, hogy a magasabb dimenziók felől nem létezik halál?

- A halál csak az egy valóság hitében létezik az egyéni tudatok számára. Ha egyén vagy és csak egy valóságban élsz, az pont olyan érthetetlen számukra, mint neked a magasabb dimenzió és a kollektív tudat.

- De akkor csak létezik a halál.

- Mindenki másnak a halott kivételével. A kutatások során arra jutottam, hogy a halálát senki nem veszi észre. Persze vannak jelei, de ezeket alig tulajdonítja valaki ilyen feltételezésnek. Ugyanis bizonyítani senki sem tudja ezt másoknak.

- Láttad azt a filmet, amiben egy tudós bebizonyított valami hasonlót és kitört a káosz a tömeges öngyilkosságok miatt? Nem tartod ezt az elméletet veszélyesnek?

- Hogy valaki az öngyilkosságba menekül ahelyett, hogy helyreállítaná a játékot? Az olyan, mintha egy másik bolygót keresnél azért, mert tönkretetted a Földet. Mi a garancia arra, hogy nem teszed tönkre azt a bolygót is?

- De lehetséges a halálba menekülés?

- Azaz a halállal megváltás? Lehetséges, de csak azok számára, akik ezt kiérdemelték.

- Mi van azonnal, akik nem?

- Ébrednek reggel az ágyukban ugyanabban a valóságban. Vagy egy másikban, ami lehet párhuzamos valóság, lehet egy szinttel feljebb és lehet egy szinttel lejjebb.

- Ez a menny és a pokol, amiről beszélsz?

- Nézőpont kérdése, mert ha engem felemelnek olyan lények, akik félreértik a fizikai világot és ott nagyon nem érzem jól magam, akkor nekem a menny az, ami lejjebb van.

- Hogyhogy nem érzed jól magad fenn?

- Képzelj el egy olyan világot, ahol nincs privátszféra és hülyének néznek téged, ha gondolkozol. Ami lehet a menny azok számára, akik egyfajta kollektív gondoskodó békében szeretnek élni, ahol senki nem csinál semmit. Én szeretek kreatív dolgokkal foglalkozni és kedvelem az olyan munkát, amit nem érzek munkának. Értem ez alatt a kötelességből elvégzett olyan munkát, amit kénytelen vagyok elvégezni a megélhetésért.

- Ilyen az élet.

- A világod te vetíted magadnak. Ha elhiszed másoknak, hogy ilyen az élet, akkor amit hiszel, neked az van.

- Nem hinném, hogy attól, hogy holnap mást hiszek megváltozna az életem.

- Holnap csak el tudsz indulni ezen az úton, ha tényleg elhitted. Ugyanis mélyen benne vagy mások játékában, akik azt hiszik, hogy a te dolgod ez az életed.

- Mi a változás első lépése?

- Hogy azt hiszed, hogy az élet egy játék. Ekkor elérkezel egy útelágazáshoz. Vagy visszatér az életedbe a játékosság és elkezded játszani az életedet, vagy elkezd érdekelni ez az egész mélyebben és az lesz a célod, hogy a világot jobbá tedd másoknak is.

- A másodikat hogyan?

- Elképzeled a világot úgy, mintha az egy holografikus videojáték lenne és elkezded rendbe tenni a játékot. Szintén képzeletben.

- Ettől rendbe jön?

- Itt is két eset lehetséges. Vagy folytatod ezt a képzeletbeli játékot, vagy csak ennyi és megteszi más. Ha folytatod, akkor azt már meditációnak hívják, ha nem, azt szándéknak, amire olyanok lehetnek fogékonyak, akik meditálnak.

- Erre hogyan jöttél rá?

- Nem hittem el azt, amit mondtak a mesterek, nem hittem el, amit mondanak a papok és magamnak hittem, nem másoknak. De ez nem könnyű ám és sok nehézség vár rád, ha ezt az utat választod.

- Miért?

- Mert ez egyfajta spirituális hatalmi hierarchia és senki sem fog annak örülni, ha te önállósítva magad kilépsz abból a szerepből, amibe mások álmodtak téged.

- De ehhez elég értelmesnek és elég bátornak kellene lenni. Nem vagyok abban biztos, hogy én erre képes lennék.

- Akkor is tudsz játszani a rendelkezésedre álló keretek közt. Ha már eleresztettél egy szándékot, azzal megtetted a magadét.

- De ha ez így van, akkor amiket eddig elmondtál, azt is más mondja, amit el kellene hinnem.

- Nem az előbb mondtad, hogy erre nem lennél képes? Én képes voltam rá. Ha elhiszed, hogy amit mondok igaz és tisztességes, megspóroltad magadnak az elég értelmességet és a szükséges bátorságot.


Ez a fickó nem fikció