Az emberi agy

Képzelj el egy holografikus videojátékot, ami nem nehéz, ha kinézel a szemeiden és körbenézel. Te ebben a holografikus videojátékban játszol, ezt nevezed a mindennapi életednek. Lehet, hogy ez elsőre őrültségnek tűnik, ám mi van akkor, ha ez lenne a normális és amit te tekintesz annak, az az őrültség? A hologramban lehetséges a fizikai világ illúziójának rendkívül hiteles megjelenítése. Ha ez tényleg egy videojáték, akkor az agyad nem más, mint egy holografikus computer, aminek célja az, hogy vezérelje számodra a játékot.

Ha jobban belegondolunk, a vallások és világnézeti filozófiák teljes mértékben ráilleszthetők erre a magyarázatra, amit innentől kezdve érdemes kicsit komolyabban venni. Ha a mában a Játékkonzolodon lévő kalandjáték karakterei hirtelen öntudatra ébrednének és megkérdeznék tőled, hogy mi az a tér és az idő, mit mondanál nekik? Ugyanazt, amit én is olvastam pár ezoterikus könyvben. És itt nem is tudok elmenni egy poén mellett, hogy így vissza is lehetne igazolni számukra azt, hogy a világuk valójában lapos.

Ha hipnózisban elhiszed a kezedben lévő pénzérméről, hogy az egy izzó fémdarab, megég a kezed. Ez biztosan annak az objektív valóságnak a cáfolata, amit tudsz és hiszel a világról és itt a lényeg is, hogy ez a holografikus computer a fejedben hogyan is működik. Innentől kezdve a gigantikus univerzum könnyen lehet, hogy elférne a kezedben, ha az egész világ csak egy projekció, amit egy tobozmirigy nevű szerv végez. Ha ez a játék úgy van megépítve, hogy te vagy az, aki ezt vezérled önmagadnak, akkor csakis két dolog határozhatja meg a játékot:

Mit tudsz és hiszel a világról

Amit mi valóságnak nevezünk és tulajdonképp maga a játék, annyira valóságos, hogy akadályát képezi annak, hogy valaki csak úgy kijöjjön a játékból. Ahogy elkezdesz ezotériával foglalkozni, lefordítva elkezdesz érdeklődni a belső világod iránt, valójában a játékon belüli pozíciódon szeretnél változtatni. Hogy hogyan? Ha egy hologramos ábrát tartalmazó lapról ollóval levágsz egy kis darabot és azt lézerfénnyel világítod meg (de lehet, hogy más koherens fénnyel is működik), nem a kis darabot fogod ott látni, hanem a teljes képet kicsiben. Ez azt jelenti, hogy a hologram minden apró eleme a teljes információt tartalmazza. Ha tehát elkezdesz meditálni, akkor kísérletet teszel arra, hogy önmagadban önmagad egy kis szeletét vizsgálva hozzáférj a világhoz, ha azt képes vagy megvilágosodott fénnyel megvilágítani.

A megvilágosodott fényt a tudatszinted emelésével tudod előhozni, ami logikus, különben tönkretennéd a játékot azzal, hogy méltatlanul indokolatlan módon avatkoznál bele a játékba a magad előnyére és mások kárára. Személyes véleményem az, hogy a mi jelenlegi világunk egy olyan anomália, amiben eltérő világok csúsztak azonos frekvenciára és a valóság rendkívül hiteles illúziója miatt sokan félreértették a játékot. Ez a probléma az emberben is megjelenik, mégpedig belső vívódás formájában és a megoldás is ott lenne mindenki fejében, ha nem hinne és tudna mást a világról, mint ami a probléma megoldásához kellene.

Most olyan a helyzet, mintha játékosok kezébe került volna az admin hatalom. Ezért van az, hogy könyörögsz fölfelé, térdepelsz egy ismeretlen erő előtt, akiről semmit sem tudsz és elhiszed azt, hogy egy kisember vagy, aki úgysem tud tenni semmit, mert nincs rá lehetősége. Dehogynincs! Minden ott van a fejedben. Ám történt még valami és ez ad magyarázatot arra, hogy miért tehetik ezt meg anélkül, hogy éreznék, hogy tetteiknek következményeik lennének. Erre akkor jöttem rá, amikor a tudatszintemet jóval a mindenki által vártnál magasabbra emeltem és ráláttam a magasabb dimenziókat fenyegető legnagyobb veszélyre és ez az unalom. Az unalmat leginkább a félelem képes megteremteni, amiben inkább nem teszel semmit, nehogy baj érjen téged. Ám ez azért lehet így, mert ezt hiszed és a hologram a te hited alapján állítja be neked a játékot. 

A valóság valóságossága miatt azonban érthető is, miért kezdtek el félni sokan és miért lett igény a békére és nyugalomra. Ha azonban játékosok kezdenek el adminként viselkedni, az azzal jár, hogy ez a hatalom nem az erre felkészült elmék irányítása alatt manifesztálódik. Ezért lenne különösen lényeges a személyiséged fejlesztése, amitől függ a valódi hatalom. Ha egy beavatást a hódolatodért cserébe kapsz és nem a kellő időben a kiérdemléssel nyílik ki a megfelelő cella az agyadban, az olyan világot (játékot) eredményez, amiben senki sem érzi jól magát. Mivel a játék az ilyen változásokkal szemben védekezni kezd, sok nehézséggel kell annak szembenéznie, aki erre az útra lép. 

De mi van akkor, ha csak kevesen érzik úgy, hogy az életüket alá kellene rendelniük ennek, de sokan gondolják úgy, hogy helyre kellene állítani a játékot? Mert ez sem mindenkinek való és különben is, ez a játék nem is lenne rossz, ha jönne valaki, aki megcsinálná. Én arra jutottam, ahelyett, hogy azt tudod és hiszed a világról, amit, legyen lehetőséged arra, hogy a magad lehetőségei és bevállalásai függvényében vehess részt ebben és ne várj senkire, akiben ezt a megváltót hiszed. Mert erre képes lennél magad is. Hogy hogyan?


Elképzeled a világot úgy, mintha az egy holografikus videojáték lenne

Amiben benne élsz és játszol

Majd ezzel a szemmel képzeletben helyreállítod a játékot

Tulajdonképp nem is kell a részletekbe belemenned

Elég csak elküldened a tudathálózaton a szándékot

Mert mindig lesznek olyanok, akik végrehajtják

Ott van minden hozzá a fejedben



 

Ez a fickó nem fikció